Csak beteg van, mondja dr. Aurora Carmen Bozîntan, a Hám János Orvosi Központ onkológusa. „Minden páciensnél másképpen jelennek meg a daganatos betegségek. Tehát az onkológiában van A beteg és az Ő betegsége”, magyarázza a szakorvos.

Dr. Bozîntan Csíkszeredában született, a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem 1996-ban történt elvégzését követően szülei szülőföldjére költözött: dolgozott családorvosként Erdődön, majd a Szatmár Megyei Sürgősségi Kórház sürgősségi osztályán, aztán iskolai orvosként, de dolgozott a rendszer másik oldalán, az Egészségügyi Biztosítónál is. Mivel hiányoztak neki a páciensek, Bukarestbe ment onkológiai rezidensnek, hogy aztán onnan visszatérve a nulláról felépítse az onkológiai osztályt az Avasfelsőfalui Városi kórházban. 

De mit is fed az onkológia? „Az onkológia az orvostudomány egyik legdinamikusabb ága. Az etiológiától (ok-okozati viszony feltárása) kezdve a patogenézisen (a betegség keletkezése, lefolyása, változása, a gyógyulás folyamata), a diagnózis felállításán, a kórtünettan követésén és a kezelésen át a monitorizálásig. De ugyanilyen fontos a megelőzés is. Az onkológiai kutatások rendkívül előrehaladottak, a kezelés pedig dinamikusan változik: kezdetben nem létezett csak a standard kezelés, ezt kapta mindenki. Most már a daganatos betegségek típusaihoz tudják igazítani a kemoterápiát, de létezik már célzott molekuláris terápia és immunterápia is, amely serkenti az immunrendszert, hogy felvegye a harcot” a daganatos betegséggel, magyarázza dr Bozântan.

A rákról azt érdemes tudni, hogy olyan szabályozatlan sejtszaporulat, amely képes betörni a biológiai szövetekbe. Ezt a kontrollálatlan növekedést olyan DNS-hibák, genetikai mutációk okozzák, melyek a sejtciklus szabályozásában vesznek részt. Általában több ilyen mutációra van szükség a daganat kialakulásához. Hihetetlenül hangozhat, de a rákos megbetegedéseket már Hippokratész (Kr.e. 460 – Kr.e.377 körül) görög orvos is leírta, maga az elnevezés is tőle származik: karcinosz görögül rákot jelent. A hivatalos adatok szerint évente kb. 4,5 millió új esetet regisztrálnak és 2 millió halálesetet okoz világszerte.

Hogy pontosan mi okozhat rákos daganatot, azt nehéz megmondani. „A legfontosabb rizikófaktorok között vannak, amelyek tőlünk függetlenek, mint például a levegő és a környezet szennyezettsége, a genetika vagy éppen bizonyos vírusok. Vannak azonban olyanok, amik nagyon is tőlünk függenek!”, mondja az onkológus. A dohányzás bizonyítottan a tüdő, a fül-orr-gégészeti szervek, a nyelőcső, a vastagbél és a húgyhólyag daganatos megbetegedésének egyik fő okozója, figyelmeztet a szakorvos. Legújabb statisztikák szerint Románia lakosságának 20%-a dohányzik és ennél is aggasztóbb, hogy a 15-16 évesek között ez az arány 25-30%-os. 

Ugyanígy a túlzott alkoholfogyasztás a fül-orr-gégészeti szervek, a nyelőcső, a gyomor, a vastagbél és a hasnyálmirigy megbetegedését okozhatja. A szakemberek szerint pedig már túlzott alkoholfogyasztásnak számít a napi egy pohár bornál, vagy két sörnél, esetleg egy deci pálinkánál több!

De ugyanilyen mértékben káros az egészségtelen zsírokban gazdag táplálkozás, mondja dr. Bozîntan. Sajnos régiónk étrendje zsírban gazdag és zöldségekben, növényekben szegény. „Fogyasszunk jó minőségű proteint, csirkét, halat, kisebb mennyiségben borjút. A húst ne süssük olajban, inkább pároljuk gőzzel. Kerüljük a félkész élelmiszereket. Fogyasszunk egészséges szénhidrátot teljes kiőrlésű lisztből és édességek helyett gyümölcsből vigyük be szervezetünkbe a cukrot”, fogalmazza meg tanácsait az onkológus.

Mire figyeljenek a nők és mire a férfiak?

A gyógyulás két legfontosabb feltétele a korai felismerés és a megfelelő kezelés. Az alábbiakban dr. Bozîntan segítségével sorra vesszük a leggyakoribb rákfajtákat és azok tüneteit annak érdekében, hogy azokat minél hamarabb felismerjük. A nők esetében a leggyakoribb daganatos megbetegedés a mellrák, a második helyen található a vastagbélrák, harmadikon pedig a méhnyakrák. A férfiaknál az első helyen a tüdő, a másodikon a prosztata, a harmadikon pedig a vastagbél áll.

Láthatjuk, hogy a vastagbélrák mindkét nem esetében gyakori, ezért kezdjük ezzel. A vastagbélrák legfontosabb tünetegyüttese a széklethez köthető. Amennyiben a végbél vérzése miatt a széklet véres, esetleg elszíneződik, vagy elvékonyodik, az vastagbélrákra utalhat. Mint ahogy erre utalhat a hasmenés és a székrekedés váltakozása, valamint a vérszegénység, a hirtelen fogyás, az étvágytalanság is. A hasüregi fájások, görcsök, a gyakori felfúvódottság érzete is utalhat erre a betegségre, a nőknél pedig atípusos tünetként ehhez társulhatnak a menstruációs cikluszavarok A genetikai okok mellett a vastagbélrák legfontosabb kiváltói közé sorolják a szakemberek a magas zsírszintet, a mértéktelen alkohol és vörös hús bevitelt, az elhízást, a dohányzást, a mozgáshiányt, de krónikus gyulladás is okozhat vastagbélrákot. Ajánlott 50 év felett 10 évente elvégezni egy vastagbéltükrözést – sőt, akinek az első fokú családtagoknál, vagy önmagánál előzmény ismert, akkor már korábban is.

Tüdőrák esetében – a dohányosoknál – a köhögés jellegének megváltozása a daganat meglétére utalhat, mint ahogy a véres köpet és a hirtelen, ok nélküli fogyás. Az 50-74 éves korú nagy dohányzók érdemes évente elvégeztessenek egy alacsony sugárzással elvégzett CT-vizsgálatot.

A prosztatarák kezdetben meglehetősen tünetszegény, mert korai fázisában nincsenek észrevehető jelei. Később viszont vizelési nehézségek jelentkeznek: a gyanútlan beteg a sűrű inger ellenére sem tud teljesen üríteni. Ez gyakran fertőzésekhez vezet. Később aztán a beteg azzal szembesül, hogy véres a vizelete, az ondója, de gyakoriak a deréktáji fájdalmai is. Mindezek olyan általános daganatos tünetek mellett jelentkeznek, mint a gyengeség, a hirtelen fogyás, a vérszegénység. Az 50 éven felüli férfiak esetében érdemes évente egy PSA-meghatározást végezni, ami egyszerű vérvétel után történik.

A mellrák legfeltűnőbb tünete az emlők méretének megváltozása, tapintható csomó a mellben, illetve a hónaljban lévő nyirokcsomók megjelenése. Szintén mellrákra utalhatnak a bőrön és/vagy a mellbimbóknál megjelenő változások (naracsnhéj tünet). Nagyon fontos, hogy a nők minden hónap ugyanazon napján rendszeresen öntapogatást végezzenek. A 40. életévüket betöltött nőknek évente érdemes elvégezni egy ultrahangos vizsgálatot, két évente pedig egy mammográfiás vizsgálatot.

A méhnyakrák kiváltó okai között megtaláljuk főokként a dohányzást, a gyakori szexuális partnerváltást, a visszatérő hüvelyi gyulladásokat és a HPV fertőzést (humán papillómavírus). A tünetek elsősorban a vérzéshez kapcsolódnak: a szokásosnál nagyobb vérzés a menstruáció során, vagy vérzés két ciklus között, esetleg szexuális aktus után. A korai felismerés szempontjából kiemelten fontos az évi nőgyógyászati vizsgálat és a PAP-teszt elvégzése két-három évente. Ezen túlmenően létezik HPV-vírus elleni oltás, amit a szexuális élet elkezdése előtt kell beadni a lányoknak. 

Mindkét nem esetében gyakori továbbá a bőrrák, aminek felismerésére javallott az évente elvégzett bőrgyógyászati vizsgálat.

És hogy miben tud segíteni a Hám János Orvosi Központ? „ A konzultáció során a kórelőzmény ismeretében fel tudjuk állítani a kórtörténetet. A korábbi vizsgálati eredmények és a kórszövettani (hisztopatológiai) eredmények kiértékelése alapján meg tudjuk állapítani a páciens pontos státusát és útba tudjuk igazítani a megfelelő terápia felé. A pontos kórmeghatározás és a megfelelő kezelés elvégzése kiemelkedően fontos. A daganatos betegségek kezeléséhez, a pontos diagnózis felállításához nagyon fontos egy jól képzett orvosi csapat együttműködése. Márpedig a Hám János Orvosi Központban több olyan specializáció és szakorvos megtalálható, akikre szükség van a megfelelő diagnózis felállításához”, magyarázza dr.  Bozăntan.

Szatmárnémeti legújabb és igazi csúcstechnológiával felszerelt klinikája, a Hám János Orvosi Központ a Stefan cel Mare utca 13. szám alatt (bejárat a Ceahlăului utcáról) található. Onkológiai vagy szakorvosi előjegyzést kérni személyesen a klinika székhelyén, illetve telefonon, a 0361.733.018-as számon lehet.