Érszűkület
Érszűkület
Az érszűkület az érelmeszesedés következménye, mely az érfalak megvastagodásához, az érfal rugalmasságának csökkenéséhez, a belső keresztmetszet kóros beszűküléséhez vezet.

Az érelmeszesedés (orvosi szaknyelven: atherosclerosis, arteriosclerosis) az artériák vagy más szóval a verőerek megbetegedése testszerte.
Az alsó végtagi érszűkület előfordulása mintegy 5 % az összlakosságban, ami nő az életkor előrehaladtával. A végtagi érszűkület legsúlyosabb szövődményei miatt amputációra kerülhet sor, ami Kelet-Európában még mindig nagyon magas arányokat ér el, pedig sok esetben megelőzhető lenne korai diagnózissal és terápiával.
 
Az érszűkület okai


A meszesedő érhálózat rugalmassága folyamatosan csökken, az erek elmerevednek, az érbelhártya felülete egyenetlenné válik kedvezve a vérzsírok és a vér alakos elemei megtapadásának, minek következtében az erek beszűkülnek vagy teljesen elzáródnak. Az érelmeszesedés okai, rizikótényezői között szerepel a a dohányzás, cukorbetegség,  elhízás, genetikai okok, a vérzsírok (koleszterin és triglicerid) emelkedett szintje, a magas vérnyomás és a mozgásszegény életmód.
 
Az érszűkület tünetei


A kórkép lényege, hogy a vérellátást biztosító verőerekben beszűkül a véráram útja. Ezáltal egyre kevesebb oxigéndús vér jut a szövetekhez. Eleinte ez általában nem okoz panaszt, azonban a betegség előrehaladtával egyre kisebb fizikai terhelés hatására is megjelennek a panaszok. Az érszűkület időben való felismerése a későbbi súlyosabb problémák elkerülését jelentheti. Az érszűkület tünetei attól függnek, hogy a szűkület vagy elzáródás milyen mértékű, és hol helyezkedik el. Ha a szűkület vagy elzáródás az alsó végtagban van, a beteg  krónikus fájdalomról, helyi érzéketlenségről, görcsről és néhány méter járás után nagyfokú izomfáradságról panaszkodik.
 
Súlyosabb esetekben nagyfokú nyugalmi fájdalmat, elszíneződést, elhaló lábrészt, vagy nem gyógyuló sebeket okoz az érszűkület!
 
Az érszűkület diagnosztikája


Perifériás, azaz a végtagi, ill. nyaki ütőereket érintő érszűkülettel angiológiával foglalkozó szakorvost (belgyógyász, kardiológus, érsebész) ajánlott felkeresni, aki fizikális vizsgálattal és ultrahangos áramlásméréssel (CW-doppler) állapítja meg a betegség stádiumát és állitja fel a terápiás tervet.
 
Az érszűkület kezelése


Csakúgy, mint minden szív-és érrendszeri betegségben a legjobb kezelés a megelőzés. Rendszeres testmozgás, megfelelő testsúly, normál tartományban lévő vérzsírszintek, és ha már kialakult, a megfelelően kontrollált cukorbetegség a megfelelő ellátás. Továbbá a legsúlyosabb károkozó tényező, a dohányzás kerülése, elhagyása az egyik legfontosabb alappillére a terápiának. Az érszűkületet, mint kialakult betegséget gyógyszeres értágítás, ill. speciális, áramlást segítő gyógyszerek adása jelenti, a rizikótényezők gyógyszeres kezelésén túl.
Számos jó hatékonysággal alkalmazott kiegészítő kezelés létezik, mint a járásterápia és a mofeta. Előrehaladott esetben az érsebész gyakran a szűkületet kitágitó endovaszkuláris beavatkozást vagy esetenként áthidaló bypass műtétet végez, ha pedig a végtag már nem menthető, akkor kerül sor az amputációra. 
Ezt el kell kerülni, forduljon időben orvoshoz és kövesse az ajánlásait!